Rettegek attól, hogy egyszer vége lesz.
Hogy azt mondjuk kész, vége és nem bírjuk már tovább.
Egy hónapja vagy az enyém, de tartok tőle, hogy nem kellek majd egy idő után.
Hogy lesz jobb,mert mindig van jobb.
Aki könnyebben kapható és csinosabb, eszesebb.
Nem akarom átélni újra azt a fájdalmat, hogy nem írsz reggel és este, hogy hajnali háromkor még a plafont bámulom könnyes szemmel.
És a szakításunk újra és újra végig pörög a fejemben

Ezt mind nem akarom.