Csak egyetlen pillantás,egyetlen ölelés és pár mosoly..és án rohadtul bele estem. Miért van ez?! Én nem akartam...eleinte csak havernak kezeltem,minden annyira megváltozott. Depressziós leszek ha nem köszön,de ha igen akkor madart lehet velem fogat ni..
Annyira szívás,hogy ez az egész így alakult,bárcsak lenne valami mód,hogy együtt legyünk.
De ez sosem lesz lehetséges,én nem az a lány aki megkapja a fiút..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése